Molnár Szabina

Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen, és egy katonai bíróság kedden elrendelte a tábornok előzetes letartóztatását.

Az SZK szerint Kuznyecov akkor követte el a bűncselekményt, amellyel megvádolták, amikor az orosz vezérkar 8., az államtitok-védelmi szolgálatot is irányító igazgatóságának vezetője volt. A nyomozás megállapította, hogy a tábornok 2021–2023-ban kenőpénzt kapott kereskedelmi cégek képviselőitől annak fejében, hogy „bizonyos lépéseket tegyen az érdekükben”. A Kommerszant című lap értesülése szerint a pénzt pozíciókba való kinevezésekért juttatták el neki.

Kuznyecov lakóhelyén és a nyilvántartásban szereplő lakcímén házkutatást tartottak, ahol az SZK szerint több mint 100 millió rubel (400 millió forint) értékben foglaltak le készpénzt, aranyérmét, gyűjteményes órákat és luxuscikkeket.

Április végén Tyimur Ivanov védelmi miniszterhelyettest szintén nagy összegű kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Őt is letartóztatták.

Szergej Sojgu akkori tárcavezető helyére Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap Andrej Belouszov közgazdászt, addigi első miniszterelnök-helyettest jelölte. Sojgu az orosz Biztonsági Tanács vezetését kapja meg. A tisztséget addig betöltő Nyikolaj Patrusevet Putyin megtette hivatalos tanácsadójának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden nem kívánta kommentálni a Kuznyecov elleni eljárást, mondván, hogy ez nem az ő hatásköre. Azt mondta, a Kreml szerint nem fog zavart okozni az orosz fegyveres erők munkájában, hogy Belouszov személyében egy civilt jelöltek védelmi miniszternek.

Azt hangoztatta, hogy Sojgunak az orosz Biztonsági Tanács titkárává való kinevezését nem kell lefokozásnak tekinteni. „Ez egy nagyon magas kormányzati poszt, nagyon széles feladatkörrel, amely az egész ország számára nagy jelentőséggel bír. Természetesen ennek a testületnek a vezetője állandó közvetlen kapcsolatban áll az államfővel, és nagy felelősséget visel” – mondta a Kreml szóvivője az MTI szerint.

Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához, és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.

A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba – tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.

Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.

Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is – írja az MTI.

Olaf Scholz német kancellár szerint nem szabad különösebb áttörést várni az Ukrajnával kapcsolatos svájci békecsúcs-találkozón. Azt azonban elmondta, úgy látja, hogy közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Kijev és Moszkva között. A Stern magazinnak adott interjúban elmondta továbbá, hogy

senkinek sem szabadna túlzott elvárásokat támasztania. Nem a háború befejezéséről tárgyalunk. Ez legfeljebb egy olyan folyamat kezdete, amely közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Ukrajna és Oroszország között.

Pontosította, hogy Svájcban a tárgyalások az atomerőművek biztonságáról, a gabonaexportról, a fogolycseréről és a nukleáris fegyverek használatának szabályozásáról szólnának majd.

Ismétlem, mindez még gyerekcipőben jár

– tette hozzá Scholz.